A nyugalom szigete
Hamarosan nyitunk!
A Dunakanyar kapujában, egy apró börzsönyi zsákfalu csendjében vár a Remetemente Vendégház. Ez nem csupán egy szálláshely, hanem egy igazi természetimádó paradicsom, ahol a civilizáció zaja helyett az erdő neszeire ébredhetsz.
Jelenleg az utolsó simításokat végezzük a házon és a kertben, hogy minden részletében azt a harmóniát és egyszerűséget nyújtsuk neked, amit mi is annyira szeretünk ebben a tájban. Hamarosan kinyitjuk kapuinkat azok előtt, akik valódi elvonulásra, tiszta levegőre és zavartalan kikapcsolódásra vágynak.
Segítség a ház körül
Rendbetesszük, megjavítjuk, megalkotjuk.
Ismerős a helyzet, amikor hetek óta lóg a kerítés léce, vagy már igencsak ráférne egy festés? Vagy ott áll a dobozban az új szekrény, de nincs, aki összerakja? A legtöbb szaki ma már szóba sem áll az emberrel, ha nem egy egész házat kell felépíteni. Én pont ebben vagyok más.
A Remetemente Műhely azért jött létre, hogy megoldást kínáljon azokra az apró, de bosszantó feladatokra, amikre ma már szinte senkit nem találni. Precizitással, józan ésszel és tisztességes munkával állok rendelkezésedre.
Hol dolgozom? Elsődlegesen a Dunakanyar Dunától északra eső része a felségterületem, de ha nagyobb volumenű feladatról van szó – legyen az egy komplett kerítésfestés vagy egy nagyobb bútor-projekt –, örömmel elgurulok távolabb is.
Miben segíthetek?
Egyedi alkotások: Amire rásül a „Remetemente” logó, az szívvel-lélekkel készült.
Karbantartás: Kerítés- és bútorfestés, ajtók és ablakok újrafestése, mázolás, állagmegóvás.
Szerelés: Lapraszerelt bútorok összeállítása, apróbb javítások a házban és a kertben.
Nincs túl kicsi munka, csak megoldandó feladat.
Természet, világ, ember, élet.
Vannak pillanatok, amik nem férnek el egy foglalási naptárban vagy egy munka listáján. A Facebook oldalunkon a Remetemente mindennapjait mutatjuk meg: a kert alakulását, az erdő csendjét, a műhelytitkokat és persze a macskáinkat, akik nélkül nem lenne teljes az élet itt.
Csatlakozz te is a közösségünkhöz, ahol a természet tisztelete és a jó beszélgetések találkoznak!
– Mit csináltál?
– Ültem kint és néztem a természetet.
– De akkor semmit sem csináltál?
– De. Kint ültem és néztem a világot.
– És történt valami?
– Fújt a szél, repkedtek a madarak, hangyák futkostak a lábamnál, még egy szöcske is rámugrott.
– De akkor nem történt semmi.
– Minden történt.
– És órákig ott voltál egyedül, remeteként?
– Tudod, jártam mindenfelé a világban, katolikus, református, evangélikus templomban, zsinagógában és mecsetben. Valakivel mindegyik helyen találkoztam. Valakivel, vagy valamivel, aki vagy ami most is ott volt kint, a hajladozó virágokban, a lepkékben, madarakban, fákban, bármerre is néztem.
– Isten?
– Nem tudom. Isten? Természet? A világ. Az élet.