Füzér vára – Történelem, építészet és örökség
Füzér vára az Északi-középhegység egyik leglátványosabb és legfestőibb fekvésű középkori erődje, amely a Zempléni-hegység vulkanikus kúpjára épült. A Magyarország egyik legrégebbi és legmagasabban fekvő vára (552 méteren a tengerszint felett) nemcsak építészeti, hanem történelmi és kulturális szempontból is jelentős.
I. A vár elhelyezkedése és természeti környezete
Füzér település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, a Zempléni Tájvédelmi Körzet északi peremén, közel a szlovák határhoz. A vár egy magányos vulkáni kúpon emelkedik a falu fölé, ami stratégiai szempontból kiváló védelmi helyszínt biztosított. A meredek hegyoldalak és az erdős környezet természetes erődítménnyé tették az építményt.
II. Történelmi áttekintés
- A vár első említése
Füzér vára először 1264-ben bukkan fel írásos forrásban, de az építés ideje valószínűleg korábbi, az 1200-as évek elejére tehető. Egyes feltételezések szerint a tatárjárás (1241–1242) előtt már létezett, sőt, lehet, hogy az egyik legkorábbi kőváraink egyike volt. - A királyi korona Füzéren (1526–1527)
Füzér vára a magyar történelem egyik különösen fontos eseményének is helyszíne volt: 1526-ban a mohácsi csata után Perényi Péter koronaőr a magyar Szent Koronát ide menekítette, hogy megóvja a belpolitikai zűrzavartól. Itt őrizték több mint egy évig, míg I. (Habsburg) Ferdinánd vissza nem vette. - A vár birtokosai
13–14. század: Eleinte királyi vár volt, később a Károly Róbert elleni lázadások idején többször gazdát cserélt. - század: A Perényi család uradalma lett, akik jelentős építkezéseket hajtottak végre.
16–17. század: A vár modernizációja részben megvalósult a török veszély hatására, de komoly ostromot nem szenvedett el.
1676-ban: A Habsburgok parancsára a várat felrobbantották, hogy ne szolgálhasson kuruc erődként – innentől romos állapotba került. - A vár szerkezete
A vár három fő részre tagolódik:
Alsóvár: gazdasági és szolgálati épületek helyszíne.
Fellegvár (Felsővár): a legfontosabb védelmi és lakófunkciókat látta el, itt található a palota, kápolna és a torony.
Külső védművek: falak, rondellák és kaputorony. - Jellegzetességek
Palotaszárny: késő gótikus és kora reneszánsz elemeket ötvöz.
Kápolna: gótikus stílusban épült, 2015-ben restaurálták.
Őrtorony: magas, sziklába mélyesztett, kilátás a környező hegyvidékre.
III. Régészeti feltárások és rekonstrukció
A 20. század végén megkezdődtek a régészeti feltárások, amelyek során értékes leletek kerültek elő (kerámia, pénzek, használati tárgyak). A 2010-es évektől kezdve nagyszabású helyreállítási munkák kezdődtek:
2014–2016 között: uniós forrásból rekonstruálták a palotaszárnyat, kápolnát, bástyákat.
A vár múzeummá alakult, interaktív kiállításokkal és korabeli bútorokkal berendezett helyiségekkel.
IV. Füzér vára a magyar identitásban
A Szent Korona füzéri őrzése kiemelt szimbolikus jelentőségű.
A vár képe a nemzeti romantika idején népszerű lett festményeken, képeslapokon.
A visszaépítések során a történelmi hitelesség mellett a magyar örökség ápolása is fontos cél volt.
V. Turizmus és kulturális programok
Füzér vára ma Északkelet-Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai célpontja:
Történelmi játékok, vitézi bemutatók, korhű ruhákban vezetett túrák.
Kiállítások: a koronázási jelvények másolatai, középkori élet rekonstrukciója.
Panoráma: a várból lenyűgöző kilátás nyílik a Zemplénre.
Füzér vára nemcsak építészeti és történelmi különlegesség, hanem a magyar nemzeti örökség egyik ékköve. A középkori Magyarország egyik legépebben fennmaradt vára mára újjáéledt, és méltó módon mutatja be az érdeklődőknek a magyar középkor világát. Füzér nemcsak a múlt, hanem a jelen és jövő élő történelmi helyszíne.
Füzérradvány – Károlyi kastély
A kastély elődje egy 16. századi késő-reneszánsz kúria volt, amelyet Réthey Péter építtetett – először 1626-ban említve oklevélben.
1686-ban I. Lipót király a Radvány birtokot és a kúriát adományozta a Károlyi családnak – kezdődött ezzel a több mint 250 éves Károlyi-birtoklás.
A kúriát gróf Károlyi Ede építtette át romantikus-eclektikus stílusban 1860–1870 között, Miklós Ybl tervei alapján.
Később, 1897–1902 közt gróf Károlyi László déli szárnyát Albert Pio tervei szerint alakíttatta át, és olaszországi (Firenze–Bardini) reneszánsz elemeket hozatott be – kandallók, ajtókeretek, bútorok.
1936–38 között gróf Károlyi István luxuskastély-hotelné alakíttatta szállásszolgáltatóvá, több új pavilonnal és sportlétesítménnyel.
A második világháború után államosították, szanatóriummá alakították, majd az 1990-es évek közepétől megkezdődött az újjáépítés, és a Nemzeti Kastélyprogram 2018–2021 között felújította az épületet .
A kastély U-alaprajzú, amelyhez északról két gazdasági szárny kapcsolódik.
Az egyik legkarakteresebb elem a nyolcszögletű, vékony és magas torony, Károlyi Ede terve, gyakran gúnyolták “piszkavasnak” arányai miatt.
A belső terekben olasz reneszánsz kandallók, ajtókeretek és bútorok vannak, többek között 17 eredeti kandalló is – ezáltal a kastély múzeumszerű enteriőrrel rendelkezik.
Földszinti termek között vörösmárvány oszlopos szalon, könyvtárszoba, grófi hálószoba, ebédlő és akár márványmedencés fürdőszoba is található.
Kiemelkedő historikus emlék: az az asztal, melynél Károlyi Sándor 1711-ben a szatmári békét aláírta.
A kastélyhoz tartozó, több mint 100 hektáros angolkert Ybl és Károlyi Ede elképzelései alapján alakult ki a 19. században, később Édouard André francia kertész tervei alapján újult meg.
A kastély jelenleg nyitott múzeum is.
Több teremben interaktív elemek, élőszereplős filmek, korabeli enteriőrök, antik fegyverek és trófeák várják a látogatókat.
A füzérradványi kastély Borsod-Abaúj-Zemplén egyik legfestőibb, historizáló stílusú nemesi kastélya, amelyben Ybl Miklós és Albert Pio stílusjegyei keverednek gazdag belső tárgyi kultúrával.
Rendkívül értékessé teszi olasz reneszánsz műtárgyainak – kandallók, ajtókeretek, bútorok – integrációja, valamint a szatmári béke asztalának őrzése.
A kastélypark – több száz holdas angolkert – önálló attrakció, amihez későbbi pavilonok, sportlétesítmények, medence és üdülési lehetőségek is kapcsolódtak.
A tény, hogy a kastélyt nem rombolták le az államosítás idején, lehetővé tette, hogy szanatóriumként hasznosították, majd helyreállították, így ma hitelesen mutatja be a 19–20. századi főúri életet.
Ha észrevételed, gondolatod vagy saját élményed is van a leírtakkal kapcsolatban örömmel veszem, ha megtisztelsz egy üzenettel, ezt ide kattintva tudod megtenni.
Ha nem akarsz lemaradni a jövőben megjelenő tartalmakról, iratkozz fel az új bejegyzésekről szóló hírlevélre
