Boldog új esztendőt!

Mikor gyermek voltam, sokat álmodoztam mindenféléről, mivel már igen korán élénk fantáziával és a hozzá tartozó varázsvilággal áldott meg a Jóisten.
Aztán ahogy felnő az ember, eldugja ezt a világot valahová mélyre, mert felnőttnek lenni komoly dolog, a realitások szigorú talaja, meg amúgy is, ilyet nem szabad okos, érett emberként. Vagy csak néha és akkor is titokban.
Aztán lassan, mikor egyre régebben lesz az ember fiatal – vagy korral újra az lesz? – újfent megengedheti magának, hogy kicsit álmodozóbb legyen, majd ráfogja az öregedésre, legyen az az oka.
Nem mondja ki hangosan az “élettapasztalat” szót, hisz fiatalon maga is fanyalgott, mikor ezt hallotta folyton az öregebbektől. De tudja és érzi: ez bizony az.
Már nem feltétlen a realitásukban egymást taposó emberek mezeje a fontos. Valahogy más dolgok lettek értékesek, amikor a még neki ki tudja mennyit tartogató jövőbe néz.
De abban már biztos: a mosoly a fontos. Ahol az arcokon mosoly van, ott egészség van, béke van, szeretet és megértés, étel és élet van. Minden van.
Így mit is kérhetne az ember a Jóistentől a 2025-ös évre, mint mosolyt. Mosolyt a szerettei arcára, mosolyt az őt körülvevő emberek arcára és mosolyt azon milliók arcára, akiket szemmel nem lát.
Adjon Isten mindenkinek annyi boldogságot, hogy ne legyen oka elmúlni az arcáról és a szívéből a mosolynak!
Boldog új esztendőt!