Az 1895. december 28-i esemény a mozi történetének egyik legfontosabb mérföldköve, hiszen ezen a napon tartották az első fizetős nyilvános filmvetítést, amit a Lumière fivérek, Auguste és Louis Lumière rendeztek Párizsban, a Grand Café „Indiai Szalonjában”. Ez az esemény a modern mozi születésének tekinthető, és megalapozta a filmipart, amely azóta a világ egyik legfontosabb művészeti és szórakoztató ágazatává vált.
A Lumière fivérek a franciaországi Lyonban éltek, és apjuk családi fotós vállalkozását vitték tovább. A technológiai újítások iránt érdeklődve kifejlesztették a cinématographe nevű eszközt, amely egy hordozható kamera, vetítőgép és filmelőhívó gép egyben. Ez a készülék volt az első igazán hatékony megoldás a mozgóképek rögzítésére és vetítésére.
A cinématographe három funkciója tette forradalmivá:
1. Felvétel készítése mozgóképekről.
2. Filmek előhívása.
3. Filmek vetítése nagyobb közönség előtt.
A vetítésre egy szűk körű, 35 főből álló közönséget hívtak meg. A belépőjegy ára egy frank volt. Az eseményen tíz rövidfilmet mutattak be, amelyek mindennapi jeleneteket és életképeket ábrázoltak. Ezek közül a legismertebb:
A munkaidő vége (La Sortie de l’Usine Lumière à Lyon): Az első film, amely a Lumière testvérek lyoni gyárából kilépő munkásokat mutatja.
A megöntözött öntöző (L’Arroseur arrosé): Az első filmes vígjáték, amely egy kertész tréfás történetét meséli el.
A vonat érkezése (L’Arrivée d’un train en gare de La Ciotat): Ez a film azért vált híressé, mert a legenda szerint a nézők pánikba estek, amikor a vonat „közvetlenül feléjük” közeledett a vásznon.
Az esemény jelentőségét az adta, hogy ez volt az első alkalom, hogy egy nyilvános közönség pénzt fizetett egy filmvetítésért. Bár a mozgóképekkel korábban is kísérleteztek, a Lumière fivérek technológiája és prezentációs módja olyan szintre emelte a filmkészítést, amely lehetővé tette a filmek kereskedelmi forgalmazását.
A vetítés sikere után a Lumière fivérek világszerte népszerűsítették a cinématographe-ot, és filmjeiket bemutatták Európa számos nagyvárosában, valamint Amerikában.
Érdekesség még a Lumière testvérek hozzáállása: úgy gondolták, hogy a film nem több, mint egy múló technológiai újdonság. Louis Lumière híresen azt mondta: „A film nem rendelkezik kereskedelmi jövővel.”
A vetítés alapvetően megváltoztatta a szórakoztatóipart. Bár a Lumière testvérek később háttérbe vonultak, az általuk megteremtett formátum és technológia elindította a mozi, majd a filmipar gyors fejlődését. A mai modern mozik és filmstúdiók gyökerei ehhez az eseményhez nyúlnak vissza.
Ha észrevételed, gondolatod vagy saját élményed is van a leírtakkal kapcsolatban örömmel veszem, ha megtisztelsz egy üzenettel, ezt ide kattintva tudod megtenni.
Ha nem akarsz lemaradni a jövőben megjelenő tartalmakról, iratkozz fel az új bejegyzésekről szóló hírlevélre
