Mivel rajzásuk épp június-júliusra tehető, még itt császkálnak a maguk lassú, komótos tempójában – ki tudja honnan és merre tartva – ezek az apró páncélosok. A hímeket különösen jól fel lehet ismerni a fajnak nevet adó „orrszarvról”, ugyanezen a részen a nőstények mindössze egy apró púp szerű kinövést viselnek. Ők az orrszarvú bogarak (Oryctes nasicornis).
Nézzük csak, miket tudhatunk meg róluk, ha érdeklődve keresgélni kezdünk a világhálón.
Esetében egy Európában sokfelé megtalálható bogárról van szó. Azt gondolná az ember, hogy ezekkel a szarvakkal hatalmas, döfködő küzdelmeket folytatnak ezek a bogarak, apró orrszarvúként rohanva egymás felé, megpróbálva felöklelni a másikat. Természetesen ilyenről szó sincs már csak azért sem, nem tudnak nagy sebességgel futni. A szakirodalom megerősíti, hogy szarvnak nincs különösebb szerepe: mérete rendszerint egyenesen arányos viselőjének termetével, így szerepe lehet a hímek közti hierarchia békés eldöntésében. Azaz a méret a lényeg. 🙂
Az orrszarvúbogarak életének első szakasza kész horror – pedig odakint az élet alapból sem tekinthető könnyednek, mint tudjuk. A hatalmas – de mérete ellenére igen békésnek mondható – óriás tőrösdarázs (Megascolia flavifrons) előszeretettel helyezi petéit ennek a bogárnak a pajorjaiba és azok abban fejlődnek ki, közben felfalva a szerencsétlen gazdaállatot. (Ugye, milyen természetes dolgok szolgálhattak ötletül a Nyolcadik utas a halál c. oszlopos film megalkotóinak? 🙂 )
Bogarak ebben a bogárszerű megjelenésükben életük utolsó rövidke szakaszát töltik, ennek a szakasznak a lényege a párkeresés, párzás (aztán a hímeknek annyi is), majd a nőstények által a peték lerakása. (Ami után nekik is annyi.) Egyébként ebben a formában (hivatalosan imágónak hívják ezt, amit a fényképen is látunk) a bogarak már nem táplálkoznak, kizárólag a szaporodással vannak elfoglalva, sötétedéskor indulva párkeresésre.
A lárváik fejlődése lassú, 2-4 évig is eltarthat, tekintettel arra, hogy korhadékkal táplálkoznak, amiben nem túl magas a tápanyagtartalom. És ez az az életszakasz, amikor azon kell imádkozniuk, hogy elkerüljék bármelyik, petéit lerakni szándékozó óriás tőrösdarázs megtisztelőnek számukra nem mondható figyelmét.
Az egyre kevésbé korhadó erdők (kitermelik a fákat és fogy a természetes holtfaállomány, amiről sokat lehet olvasni és beszélni) miatt gyakrabban bukkannak fel lakott területeken is, hajlamosak a komposztot is használni petéik lerakására. Fontos, hogy kiemeljük, nem károsak számunkra, nem bántanak semmit a kertjeinkben, mivel korhadékot fogyasztanak.
Érdekesség még, amit találtam az orrszarvúbogárral összefüggésben: a saját súlyának 850-szeresét is képes megemelni. Ez azért megsüvegelendő teljesítmény. Gyors fejszámolást végezve (meg mivel elég kerek súlyom van) esetemben ez cirka 8,5 tonna megemelését jelentené – azaz a hónom alá csapva, boldog fütyörészéssel kellene bevinnem a garázsba a kocsinkat is. 🙂
A faj Magyarországon védettnek minősül, természetvédelmi értéke 50 ezer Forint.
Ha észrevételed, gondolatod vagy saját élményed is van a leírtakkal kapcsolatban örömmel veszem, ha itt lejjebb kommentben megosztod velem/velünk. De a privát üzenettel is megtisztelsz, ezt ide kattintva tudod megtenni.
Ha nem akarsz lemaradni a jövőben megjelenő tartalmakról, iratkozz fel az új bejegyzésekről szóló hírlevélre
