Április végén járunk, a kert tele virágokkal, esős időszak után sok napsütés van, így a fűfélék is buján burjánzanak, fantasztikus dolog kint lenni a természetben.
Trilláznak a madarak, el is viszik a tavaszi cukiságbajnokságot, azonban a rovarvilág is tele van érdekességekkel, a maguk módján aranyos állatkákkal. (Itt hívnám fel a figyelmet, hogy elfogadom, ha valaki szerint ezek az apróságok rondák, de akkor fogadjuk el azt, hogy ezeknek az apróságoknak a szemében mi emberek vagyunk valami fertelmesen randa, benga nagy izék.)
Szóval most tényleg és valóban ilyen képeket szeretnék mutatni, némi kis hozzászövegeléssel. Csak nem szerettem volna, ha ezek a felvételek elvesznek valahol a fotógépem legmélyén.
(A tudás forrása a Wikipedia)
Zengőlégy a lenvirágon.
Közel 6000 fajukból mintegy 800 él Európában; közülük Magyarországról 390 ismert. Sok faj külseje, színe, mintázata méhekre vagy darazsakra emlékeztet, és ezzel az álcázással sok madarat be tudnak csapni. A megfigyelő azonban könnyen felismerheti légy voltukat arról, hogy csak egy pár szárnyuk van, és a csápjaik is aprók. Nappali rovarok; kimondottan kedvelik az árnyas utakra beeső napsugarakat. Szárnyaikat gyorsan rebegtetve képesek a levegőben egy helyben repülni. Ha megriasztják őket, gyorsan odébbállnak, de kisvártatva többnyire visszatérnek előző figyelőhelyükre.
Virágokat látogatnak, és azokon nektárral és virágporral táplálkoznak. Külön kedvelik az ernyős virágokat, mert azokon üldögélve rövid nyelvükkel is könnyen hozzáférnek táplálékukhoz.
Vörösfoltos bodobács vagy lovagbodobács
A vörösfoltos bodobács 1-1,2 centiméter hosszú. A vörösfoltos bodobács élőhelye a száraz gyepek, de napfényes erdőkben, cserjésekben és gyomtársulásokban is előfordul. Növényi nedvekkel táplálkozik. Különféle hangokat ad, melyek azonban olyan gyengék, hogy az ember alig hallja meg. „Énekét” udvarláskor adja elő, és így rokon fajokkal való téves párosodásokra nem kerülhet sor.
Kockás táncoslégy
Középnagy vagy kisebb, többnyire szürke–fekete testű legyek. Fejük aránylag kicsiny, a hím összetett szemei a fejtetőn összeérhetnek. Többségük egyértelműen ragadozó: a kisebb rovarokat erős lábukkal ragadják meg. Néhányuk a növények nedvét sem veti meg.
A táncoslegyek egyes fajainak a hímje szőni is tud: szájukból vékony, fehéres fonalat eresztenek, amivel apró rovarokat sző körül, hogy azokat nászajándékként a nőstényeknek adhassák.
Lárváik föld alatt, korhadó lombhulladékban és vén fatörzsek törmelékében élnek.
Barna rétiaraszoló
A Nagylepkék csoportjának, Araszolólepkék családjának tagja. A hím okkersárga, zegzugos barna harántvonalakkal, sötét szegéllyel, csápja fésűs. A nőstény fehéresszürke, sötétbarna harántvonalakkal, csápja fonalas. A szárnyrojt tarka.
A 25-35 mm nagyságú lepkék tápanyagszegény élőhelyeken fordulnak elő: erdei tisztások, homokos területek, bozótok, gyep. Tápnövényei: üröm, bükköny, imola, kerep. A kétnemzedékes lepkék repülési ideje áprilistól szeptemberig tart.
Repcelepke
A repcelepke elterjedési területe egész Európa, a legtávolabbi sarki térségek kivételével. Az atlanti-óceáni szigeteken és Krétán hiányzik. A nem veszélyeztetett fajok közé tartozik; általánosan gyakori és mindenütt látható. A repcelepke nyílt területek lakója, ahol a nyirkos helyeket különösen kedveli, továbbá erdei réteken vagy bokros lejtőkön is megtalálható. A répalepkéhez hasonlóan vízigényes faj. A hegyvidékeken 2000 méter magasságig hatol fel.
Ha észrevételed, gondolatod vagy saját élményed is van a leírtakkal kapcsolatban örömmel veszem, ha itt lejjebb kommentben megosztod velem/velünk. De a privát üzenettel is megtisztelsz, ezt ide kattintva tudod megtenni.
Ha nem akarsz lemaradni a jövőben megjelenő tartalmakról, iratkozz fel az új bejegyzésekről szóló hírlevélre
