Esik, lapátolunk a szomszédokkal, ami nem is rossz, mert pár szó erejéig ilyenkor meg-megállunk, ami a mai, digitalizált világunkban már egyre ritkább kinccsé kezd válni.
A hótakaró – habár még csak december első felében járunk itt, a Dunakanyarban már elérte a 15 centimétert is, a táj szerencsére hosszabban szép fehér, ami az utóbbi éveket tekintve már különlegesnek is mondható. Egész dögös – ember méretű, vagy még azt is meghaladó – hóemberek állnak mindenfelé jelezve, hogy kicsik és nagyon is örömmel használták ki a hó adta lehetőségeket.
A „csirkék” is nagyobb számban kezdték látogatni az etetőt, így már a téli adagokat töltöm bele – illetve szórok a környékére a földre is, hogy azok a madarak, akik csak odalent szeretnek enni talajszinten (balkáni gerlék, erdei pintyek) se maradjanak éhen.
A kosztolásra megjelenő fajok száma is megemelkedett, az alap cinke, veréb és csuszka felhoztalon felül már egyértelműen itt vannak a tengelicek, zöldikék és meggyvágók is.
És minden csodálatos, fehér köpenybe burkolva!
Azt tudtátok, hogy a hó valójában nem fehér, hanem színtelen? A kristályszerkezete miatt sok apró felületet hoz létre, ami a fényt hatékonyan visszatükrözi. Ezért látjuk fehérnek a havat.
Sőt mi tőbb, a hópelyhek alakját és méretét a hőmérséklet és a vízpára mennyisége határozza meg. Alacsonyabb hőmérsékleten kisebb, egyenletesebb hópelyhek képződnek, míg magasabb hőmérsékleten nagyobb, szabálytalan alakú hópelyhek keletkezhetnek. Nincs két egyforma hópehely. A hópelyhek alakját a légáramlatok is befolyásolják, ezért minden hópehely egyedi.
A hó nem véletlen esik – vagy kellene esnie – télen a mi éghajlati övünkön, mivel kiváló hőszigetelő. Egy centiméter vastag hóréteg 25%-kal csökkenti a hőveszteséget.
A hó fontos szerepet játszik a természetben. A hótakaró védi a növényeket a fagytól, és tápanyagokkal látja el a talajt.
Néhány további érdekesség a hóval kapcsolatban:
- A hóvihar akár 39 millió tonna havat is megmozgat, és ez az energia egyenértékű 120 atombombáéval.
- A hótakaró súlya akár 100 kilogramm/négyzetméter is lehet.
- A hó olvadáskor vizet ad, amely a tavakat, folyókat és óceánokat táplálja.
- A hó fontos szerepet játszik a klímaváltozásban. A hótakaró olvadása miatt a Föld felszínének hőmérséklete emelkedik.
És hamár a hó, meg a tél: őszintén megmondom, csak félve merném megtippelni, hogy mennyi lehetett a Földön valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet, így utánanéztem: a Földön mért legalacsonyabb hőmérséklet -89,2 Celsius fok volt, amelyet természetesen az Antarktiszon mértek.
Csode-e, hogy a szemkápráztató, bársonyosan fehér táj megannyi írót és zeneszerzőt ihletett meg?
Itt van például A hóember – Hans Christian Andersen meséje egy kisfiúról, aki hóemberré varázsolja magát.
Vagy a Grincs, dr. Seuss meséje egy gonosz Grincsről, aki ellopja a karácsonyt.
Vagy szintén Hans Christian Andersen A hókirálynő meséje egy gonosz hókirálynőről, aki elrabol egy kislányt.
A hóvihar – Lev Tolsztoj regénye, amely egy hóviharba ragadt család történetét meséli el.
No és a zenében?
- A 1812-es nyitány – Pjotr Iljics Csajkovszkij szimfonikus műve, amely a Napóleon elleni orosz győzelmet ünnepli.
- A hópelyhek keringője – Émile Waldteufel keringője, amely a tél romantikus hangulatát adja vissza.
- A tél zenéje – Edvard Grieg szimfonikus költeménye, amely a tél különböző hangulatait ábrázolja.
- A hóember – Irving Berlin musicalje, amely egy hóemberről szól, aki életre kel.
- A hókirálynő – Vladimir Cosma zenéje azonos című rajzfilmhez, amely a tél varázslatos világát tárja fel.
A tél, a varázslatos, fehér tél, amikor a kacagó Holle anyó jó alaposan megrázza a párnáját.
Tél, hát megjöttél! Végre!
Ha észrevételed, gondolatod vagy saját élményed is van a leírtakkal kapcsolatban örömmel veszem, ha itt lejjebb kommentben megosztod velem/velünk. De a privát üzenettel is megtisztelsz, ezt ide kattintva tudod megtenni.
Ha nem akarsz lemaradni a jövőben megjelenő tartalmakról, iratkozz fel az új bejegyzésekről szóló hírlevélre
