Ugyan még ki tudja, milyen messze van az igazi tél (lesz-e egyáltalán) és ezzel együtt milyen messze van az igazi téli etetés időszaka, de mivel már elkezdtem etetni, így annak most már folyamatosnak kell lennie. Hiszen a madarak folyamatosan számítanak a napi megszokott élelmiszeradagjukra, meg kell mondjam, nem kevés jelentkező akad is rá.
Természetesen ilyenkor még korántsem annyi eledel kerül kihelyezésre, mint az igazán zord, téli napokon, de azért fogyasztanak a vendégek. Napraforgót, fekete napraforgót. Kimondottan szeretik.
Az elejétől stabilan idejáró cinegék és csuszkák után már sikerült felfedeznem köztük csízeket és egy-két tengelicet is – utóbbiak várhatóan télen csapatosan is fognak érkezni. Olyankor ugye egyáltalán nem nehéz észrevenni őket, mert nagyon hangosak és mindenkivel összevesznek, legyen az akár fajtárs, akár más madár. Igazán balhés csapat tudnak lenni.
Az itató környékén az etető népén felül sikerült vörösbegyet és erdei pintyet is fényképeznem. Pár fotó – hogy ne csak a duma legyen:
Ha észrevételed, gondolatod vagy saját élményed is van a leírtakkal kapcsolatban örömmel veszem, ha itt lejjebb kommentben megosztod velem/velünk. De a privát üzenettel is megtisztelsz, ezt ide kattintva tudod megtenni.
Ha nem akarsz lemaradni a jövőben megjelenő tartalmakról, iratkozz fel az új bejegyzésekről szóló hírlevélre
