Ismét egy kis séta az Ipoly alsó folyásánál, nagyjából ott, ahol útját befejezve a Dunába ömlik.
És ismét az elmaradhatatlan rácsodálkozás, hogy micsoda fogakkal rendelkeznek ezek az állatok. (Bárcsak nekem lennének olyanok, nem folyton a fogorvosokat kellene gazdagítanom.)
Az eurázsiai hódok visszatelepítése sikeres volt, ezt jól mutatja a parton kidöntött, vagy még csak megrágott fák sora. Bármilyen méretű fa faragásának nekiállnak, a lényeg, hogy a partközelben legyen.
Egyszer valahol azt olvastam, hogy nagyjából 10 méteres sávban veszélyesek igazán a folyóparti fákra. Ennek az állításnak az igazságtartalmát ezen a szakaszon nehéz lenne ellenőrizni, tekintve hogy nagyjából csak ilyen távolságban vannak fák az Ipoly partján ezen a szakaszon.
Készítettem egy rövid videót a megállíthatatlan fogak munkájáról:
Ha észrevételed, gondolatod vagy saját élményed is van a leírtakkal kapcsolatban örömmel veszem, ha itt lejjebb kommentben megosztod velem/velünk. De a privát üzenettel is megtisztelsz, ezt ide kattintva tudod megtenni.
