Elérkezett az ősz, elérkezett az október. A levelek még ugyan nem kezdtek el sárgulni a fákon, sőt, a nappali melegek is még mindig inkább a nyarat idézik, de az egyre később felkelő és egyre hamarabb lenyugvó nap már egyértelműen az őszt jelzi.
Bizonyos madarak már elvonultak (fecskék, gólyák, sárgarigók), mások még itt vannak (házi rozsdafarkúak, örvös galambok). Utóbbiak közül sok példány már áttelel hazánkban a beszámolók szerint – ez minden bizonnyal azzal lehet összefüggésben, hogy egyre melegebbek a telek, egyre rövidülnek a valóban zord és hideg időszakok, egyre kevesebb az olyan nap, amikor szép, fehér hóval borított tájat láthatunk.
Amelyik madár az eredetileg vonulók közül a maradás mellett dönt, egyértelműen kockáztat, s ha bejön neki, nyer. Ugyanis ha jónak bizonyul a döntése és épségben át tudja vészelni a hazai telet, akkor egyrészt megspórolja az utazást (mind idő, mind elfogyasztott energia tekintetében), illetve lépéselőnyben is lesz a vándorló társaihoz képest, hiszen hamarabb kezdhet bele tavasszal a teendőibe, mint a vándorlást választó társai.
Természetesen ez tényleg rizikós döntés, mert ha nem jön be a húzása, az könnyen az életébe kerülhet.
(Itt kell megjegyezzem, lassan itt lesz az ideje visszahelyezni a kertbe a téli madáretetőt is.)
Idén sajnos a mókusok téli raktárkészlet-gyűjtését nem volt szerencsém megfigyelni, mivel a csalitosból mind egy szálig eltűntek, nem bukkannak fel már a kerti diófákon sem. Remélem ez az állapot csak átmeneti és valamelyik kismókus majd egyszer úgy dönt, hogy itt fog letelepedni.
Ellenben a sünök már álmosan döcögve járkálnak, meleg idő ide vagy oda, a rövidülő nappalokból egyértelműen tudhatják már: itt az ősz és nemsokára a tél is megérkezik, amit nekik a legjobb átaludni egy jó kis helyen, alaposan bevackolva magukat.
Ha van lehetőségünk, segíthetünk is nekik: egy-egy szélmentes sarokban otthagyott levélkupac kiváló téli szállás lehet számukra, a lényeg, hogy legyen úgy elhelyezve, megoldva, hogy egy erősebb szél se sodorja el.
Tavasszal majd ráérünk elvinni a komposztdombra.
Az pedig ugye mondanom sem kell: levélkupacokat ebben az időszakban kimondottan tilos égetni, hiszen már lakhatnak bennük. Meg úgy általában sem kell égetni: komposztáljuk!
Ha észrevételed, gondolatod vagy saját élményed is van a leírtakkal kapcsolatban örömmel veszem, ha itt lejjebb kommentben megosztod velem/velünk. De a privát üzenettel is megtisztelsz, ezt ide kattintva tudod megtenni.
