
Mostanában a Remetemente Facebook oldalán gyakran bukkannak fel felvételek fakopáncsokról – azon belül is igazán sűrűn a nagy fakopáncsok szerepelnek. Ennek egyszerű oka, hogy a környéken sok az idős, nagy fa, amelyek szerencsére mágnesként vonzzák a fakopáncsokat. Mit is tudunk róluk, mit is tudunk a nagy fakopáncsról?
A nagy fakopáncs (Dendrocopos major) hazánkban a leggyakoribb harkályféle. Testhossza 22 centiméter, testtömege 80–100 gramm körül mozog. Nagyon hasonlít hozzá a balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus), amely faj a szakirodalom szerint hazánkban az 1930-as 40-es években jelent meg, megjelenésével csökkentve a nagy fakopáncsok létszámát.
A két harkály megkülönböztethető onnan, hogy a nagy fakopáncs fekete bajuszsávja egészen a tartójáig tart, a balkáni fakopáncsé nem, illetve a két látható szélső farktolla fehér, fekete pettyekkel – a balkáni fakopáncsé pedig pont fordított: fekete alapon fehéren pettyezésű.

Hazánkban állandó, télen sem költözik melegebb vidékekre, nagyjából a revírjének (territóriumának) a környékén marad. Évente egyszer költ, a tojásokon mind az apuka (a hím nagy fakopáncsok könnyen megismerhetőek a tarkójuk piros sávjáról), mind pedig az anyuka (az ő tarkója teljesen fekete, nincs rajta piros sáv) üldögél.
A tojásokat saját maguk által vájt odúban helyezik el, ezek az odúk később (amikor a fakopáncsok már nem használják őket) újabb fajoknak szolgálnak otthonul, akik önmaguk képtelenek lennének ilyet kifaragni, azonban nagyon szívesen birtokba veszik őket. Ilyenek pl. a cinegék, légykapók, csuszka, nyaktekercs, seregély, verebek de akár a mókus is.
A nászidőszakhoz és fiókaneveléshez kapcsolódóan még érdekes információkat találhatunk a szakirodalomban. Például, hogy a hím fakopáncs gyakran több odút is készít, amik közül végül szíve hölgyével közösen (hát hogyan is lehetne másként) választják ki azt, ahol a családalapítás elkezdődhet.
A másik ilyen a harkályok jellegzetes “dobolása”. Ez – amit sokan a fakopáncsok élelemkeresésének gondolnak – kizárólag hangadásról, területjelzésről szól. (Amikor tényleg élelmet keresnek, teljesen másként kopácsolnak.)
Mivel betűvel lehetetlen bemutatni ezt a “dobolást”, ezért javaslom a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalának felkeresését, ahol remek hangfelvételek vannak a különböző fakopáncs fajok “dobolásáról”.
Szintén ezzel a “dobolással” kapcsolatos megfigyelés – amihez nekem is volt már párszor élőben szerencsém -, hogy egy-egy példány fém oszlopot is hajlamosak püfölni fa helyett. Szerintem ennek egyértelmű oka, hogy ezeknek a fém oszlopoknak teljesen más az akusztikája, jóval hosszabban és messzebbre zeng a hangjuk főleg, ha jól odakalapál neki a keménycsőrű madár.
A fakopáncsok acélos csőre akár a dió felbontására is tökéletesen alkalmas, főleg őszi-téli időszakban szívesen is fogyasztja ezt a keményhéjú termést, egy- egy kedvelt és ezért gyakrabban használt ágvillába szorítva azt. (Tekintve, hogy keze nincs, amivel megfoghatná, hogy a dió ne guruljon folyton el kopácsolás közben.)
Habár a világért sem szeretném lerombolni a fakopáncsokról kialakult igen pozitív “fadoktoros” képet, azért bosszantó, talán negatív viselkedése is van ezeknek a madaraknak.
Az egyik, hogy a házak szigetelését – a leírásokban leginkább a városi, sokemeletes, leszigetelt házak ilyen jellegű érintettségéről olvastam – bizony megfurkálja, néha már-már ementálivá lyuggatva azt. Ilyen esetekben a madárszakértők sem tudnak biztosabb védelmi tanácsot adni annál, mintsem kemény felületű anyaggal ellátni, burkolni a szigetelés külső felét.
És még egy negatívabb információ velük kapcsolatban, ami kissé hajaz acinegék “vérszomjasságára”: kitágítják, feltörik az énekesmadarak odvait azért, hogy felfalhassák a tojásokat vagy a már kikelt fiókákat, de ugyanígy járhatnak az épített, csésze alakú fészkek madarai is. (Bizony, néha a mesterséges odúkat is alaposan helybenhagyják.)
Egyetlen évtizednél nemigen élnek tovább, az eddig ismert legidősebb európai gyűrűs nagy fakopáncs 13 éves volt. A hazai rekordot egy tojó tartja amelyet kifejlett madárként jelöltek és amelyet 8 év 7 hónap és 14 nap elteltével fogtak vissza.
Ha észrevételed, gondolatod vagy saját élményed is van a leírtakkal kapcsolatban örömmel veszem, ha itt lejjebb kommentben megosztod velem/velünk. De a privát üzenettel is megtisztelsz, ezt ide kattintva tudod megtenni.
