Nem tudom, ti hogy vagytok vele, engem mindig elvarázsol a hold. Főleg, mikor tiszta az ég és telihold van. Annyi mindent hallani és olvasni a teliholddal kapcsolatban, állítólag még az állatokra is hatással van. Nekem meg van egy macskám. Akkor figyeljük csak meg, rá milyen hatással van!
Ugye elsőre mindenkinek a filmek és rémtörténetek jutnak az eszébe: vámpírok, mindenféle szörnyalakok, meg amikor a békés szomszéd teliholdkor átváltozik vérfarkassá és mindenkinek jajj… Na, ha ilyesmikben mélyülünk el, akkor remegő lábakkal és teli gatyóval fogjuk figyelni ezt a csodálatosan megnyugtató égi jelenséget. Úgyhogy javasolt is ezt a részt gyorsan átugrani.
Nézzünk még pár érdekességet ezzel a dologgal kapcsolatban, mielőtt rátérnék a saját, tudományosnak talán nem neveztető megfigyelésemre Szárszói Mártonnal, a macskával kapcsolatban.
- Hogy hogyan, miért, azt még nem tudják a tudósok, de azt már igen, hogy a
telihold a megfigyelések szerint hatással van az alvásunkra. De az alvajárásnak (vagy másik nevén holdkórosságnak) valójában semmi köze a
holdhoz. - Az ausztráliai Nagy-korallzátonynál a hold hatására (ha a fény erőssége elér egy bizonyos szintet) minden évben ugyanabban az időpontban korallok rakják le tömegével petéiket.
- A statisztikák szerint a telihold idején sokkal több kutya fordul meg az állatorvosi klinikákon. Hogy miért, még csak találgatják, de teliholdas éjszakákon megnövekedik a balesetek száma az ebek körében.
És még sok-sok érdekesség található az interneten a teliholddal kapcsolatban, de ami igazán megfigyelésre késztetett az a következő volt:
Szőrösünket nagyon befolyásolja a telihold a hangulatuk megváltoztatásában. A macskák különösen őrülten érzik magukat, és valódi zombiként kóborolnak telihold idején. A hold hatása a macskákra nagyon nagy és akár arra is késztetheti őket, hogy megváltoztassák szokásaikat.
Nahoppá! Elő a macskával! Teliholdkor úgyis könnyebb lesz megfigyelni, mert akkor legalább van esélyem észrevenni őtökfeketeségét a sötétben.
Kimentem, ő nagy megelégedettséggel lebzselt a hűvös esti időben a kockaköveken, megkönnyebbülve, hogy aznapra már végre véget ért a nagy meleg. Láttam a tekintetén, hogy azt mondja: “Főnök, olyan marha meleg volt ma, hogy majdnem leraktam a fekete bundámat…”
Leültem mellé és elkezdtem a megfigyelést. A macska is felfigyelt rá, hogy figyelem, így felült és elkezdett figyelni. Így figyeltük egymást. Én azt figyeltem, hogy a telihold milyen hatással van a macska hangulatára és mennyiben változnak a szokásai. Ő minden bizonnyal azt figyelte, hogy én mit figyelek.
A tücskök hangosan ciripeltek, mind próbálta felülmúlni a közelben zenélő riválisát, kellemes szellő fújt és még nem voltak jelen a szúnyogok, akik minden magyar nyári estét, amit az ember a szabad levegőn szeretne eltölteni, totális romokba tudnak dönteni.
Így figyeltük egymást egy darabig, aztán a macska megunta, odamászott hozzám és az ölembe bújt jó szokása szerint és dorombolni kezdett, jelezve ezzel, ahogy mindig is szokta, hogy “Jó lenne egy kicsit megsimogatni ezt a kedves kis cicát.”
Így lett vége a megfigyelésnek, közben elgondolkodtam azon, hogy ez a macska már több, mint egy éve van nálunk, azóta meg tök ugyanilyen. Eszik, alszik néha csavarog, de ezen napi rutinját semmiféle holdfázis nem tudja megzavarni – legyen akár újhold, akár telihold, vagy bármely más fázis.
Aztán elgondolkodtam, hogy az ölemben doromboló Márton vajon mit gondolhat:
“Furcsák ezek a kétlábúak. Eddig mikor besötétedett, kopasz is, meg a tüsszentős is bent voltak a saját óljukban. De amikor az égen a nagy fehér tányér ilyen erős fényt ad, olyan furcsán stíröl a kopasz, de fogalmam sincs, mit akarhat. Most meg megint nagy fényt ad az a fönti tányér, a kopasz meg még ki is jött. És simogat is. Ez így jól van. Ezt szeretem.
De ezek szerint ez a világító tányér ilyen hatással lehet ezekre a kétlábúakra?”
Ha észrevételed, gondolatod vagy saját élményed is van a leírtakkal kapcsolatban örömmel veszem, ha itt lejjebb kommentben megosztod velem/velünk. De a privát üzenettel is megtisztelsz, ezt ide kattintva tudod megtenni.
